2013. február 10., vasárnap

Holdújév


A kínai újév vagy holdújév (kínaiul: Chunjie, „tavaszünnep”) a világ népességének egynegyede számára az év legnagyobb ünnepe. Ha eljön az ideje, mind Kínában, mind a világ különböző pontjain található kínai kolóniákban napokra megáll az élet, mindenki az újévvel törődik, még az üzleti forgalom is leáll. Nincs ez másképp Magyarországon se, ahol az itt élő kínaiak – ha nem sikerül hazatérniük Kínába – igyekeznek úgy megünnepelni a jeles napokat, mintha otthon lennének.
A tavaszünnep a tavasz s egyben az új év kezdete, s mint ilyen, két célt szolgál. Egyrészt alkalom arra, hogy a nagycsaládok tagjai összegyűljenek, megajándékozzák és jókívánságaikkal elhalmozzák egymást. Másrészt pedig ilyenkor kell elbúcsúztatni az óévet, megszabadulni annak ártalmaitól, illetve ilyenkor lehet a jó szerencsét biztosítani az új évre is.

Az ünnepre való készülődés már hetekkel a nagy nap előtt elkezdődik. A legfontosabb – a szokásos előkészületeken, ajándékvásárláson, sütés-főzésen kívül – az, hogy a házat megtisztítsák az elmúlt év ártalmas hatásaitól. A házat kisöprik, s ha van rá mód, kimeszelik, az ajtókat-ablakokat újramázolják. A háznak újév előestéjén tisztán kell ragyognia, s ekkor az összes söprűt és egyéb takarítóeszközt el kell rejteni. Ha ugyanis valaki újév napján is söpörne, azzal biztos, hogy kikergetné a szerencsét a házból.
Mivel az újév napja meghatározó az egész évre nézve, nagyon fontos, hogy ilyenkor minden jól alakuljon. Mindenki igyekszik vadonatúj ruhát viselni s megszabadulni régi rongyaitól, és még a betegek is kikelnek ágyukból, nehogy egész évben betegek maradjanak. Az emberek az ünnep előtt megpróbálják behajtani adósságaikat is, ha ugyanis újév napján valaki az adósuk, akkor, úgy vélik, egész évben tartozni fognak nekik.
Újév előestéje – amely egyszerre emlékeztet a mi szentesténkre és szilveszterünkre – az ünnepsorozat legfontosabb eleme. A családok összegyűlnek, s együtt ünneplik az óév végét. Hagyományos játékokat – kártyát, madzsongot – játszanak, beszélgetnek, illetve az utóbbi években leggyakrabban tévét néznek. Az ünnephez hozzátartozik a petárdadurrogtatás – ez nem egyszerű zajkeltés, hanem a rossz szellemek elijesztésére is szolgál. Az ételekből igyekeznek annyit készíteni, hogy bőven maradjon másnapra is; az ugyanis, hogy az óévből bőségesen maradt ennivaló az új évre, kedvező előjel.

Az újév napjára különleges szabályok vonatkoznak. Nem szabad negatív jelentésű szavakat kiejteni. Az elmúlt évet sem ajánlatos emlegetni, hiszen a nap célja az, hogy bőséget hozzon az új évben. A sírás sem megengedett: ha ugyanis valaki sír az év első napján, akkor egész évben sírni fog.
Az újévi szokásokhoz tartozik a „piros tasak” (hong bao) ajándékozása is: egy piros ünnepi borítékba papírpénzt csomagolnak, s ezt adják a gyerekeknek, illetve a nőtlen fiatalembereknek. 
A piros a bőség, a szerencse, a gazdagság színe, ezért is piros az alapszíne minden újévi dekorációnak – a holdújév a kínaiak számára valóban „piros betűs ünnep”. Piros zászlókat, falragaszokat, képeket, lampionokat helyeznek el mindenütt, hogy biztosítsák a család gyarapodását.
Az újévi ünnepkör hagyományosan tizenöt napig tartott, manapság azonban némileg lerövidült, Kínában az emberek általában nem egészen egy hét szünetet kapnak. A jeles napokat az év 15. napján a lampionünnep zárja. Ezután Kínában visszatérnek a hétköznapok, s gyakorlatilag a következő újévig – az állami ünnepeket kivéve – nincsenek szabadnappal járó hagyományos ünnepnapok, csak kisebb jelentőségű ünnepi alkalmak.

Mivel ma kezdődött a kígyó éve, ezért egy holdújév desszertasztallal készültünk.
A linkre kattintva pedig megnézhetitek, mit tartogat ez az év, a kínai horoszkóp szerint.















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése